Mérnöki és vezetői módszerek

Mindennek, amit egy cégnél csinálunk, vagy nem csinálunk, végső soron üzleti következménye van. 

Tehát rövid- vagy hosszútávon pénzben, profitban kifejezhető a hatás.

A profit rendkívül fontos, de – szerencsés esetben – nem cél, hanem csak eszköz ahhoz, hogy egy igazán jó céggé/gyárrá váljunk. Akkor vagyunk igazán jók, ha elégedettek velünk a vevőink, a befektetőink, és a dolgozóink szeretik a munkahelyüket, a munkájukat. Emellett megfelelünk a jogszabályi, állami követelményeknek, jól beilleszkedünk a társadalmi és természeti környezetünkbe, korrekt üzleti partnerei vagyunk a beszállítóinknak.

Elektronikai termékek, orvostechnikai berendezések, légiközlekedési és hadiipari termékek, vagy az autók rengeteg alkatrészből állnak, és a gyártást bonyolult, kiterjedt beszállítói lánc teszi lehetővé. A beszállítók hibái kockázatokat visznek a termékgyártásba, így a nagy gyártók (OEM) iparági és saját követelményeket állítanak fel a kockázatok csökkentésére, és vannak még szakmai, törvényi szabályozások is, amiket a beszállítóknak teljesíteni kell. 

Például az autóiparban is erős rendszer-követelményekkel találkozunk, amelyek előírnak kötelező dolgokat, amiket létre kell hozni, amiket meg kell tenni. És módszereket is előírnak arra, hogy miképpen kell ezt megtenni. Persze, mindig vannak hézagok is a rendszerekben, ahol nincs meghatározott szabályozás, vagy nem elég jól van szabályozva. Szükség van jó szakemberekre és vezetőkre, akik értik ezt a bonyolult rendszert, és tudják, hogy miképpen kell ezt kiépíteni, működtetni. 

A rendszer –és módszer követelményeket tekinthetjük szükséges rossznak, ami költséges, de kell ahhoz, hogy az üzletben maradhassunk. De tekinthetjük úgy is, hogy ha már kötelező, akkor csináljuk úgy, hogy annak üzleti értéke legyen, tehát ne vigye a pénzt, hanem hozza!

Kiemelek néhány autóipari módszert, amelyek nem csak az autóiparban használhatók. Nézzük meg, hogy ezek miképpen hoznak üzleti eredményt:

  • SPC (Statisztikai Folyamat Szabályozás)
    • A Termelésben segít felismerni a rendkívüli eseményeket, így a hiba okok megszüntetésével stabilabbá tehetjük a gyártást. A stabilitás lehetővé teszi a Lean (TPS) rendszer működését, mert a gyakori, váratlan hibák, leállások megölnék a húzó rendszert. A kevesebb leállás növeli a hatékonyságot, csökkenti a selejt-kockázatot. 
    • A Mérnökség jobban megismeri általa a gyártási folyamatok természetét, képességét. Becsléseket adhat a várható selejt-arányra. Motiválja a mérnököket és gépbeállítókat.
    • A vevővel folytatott kommunikáció szakszerűbb általa, és nő a vevő bizalma cégünk szakmai képességében, a gyártási folyamataink megbízhatóságában.
  • MSA (Mérőrendszer Elemzés)
    • Megismerjük segítségével a gyártás során végzett méréseink megbízhatóságát.
    • Megismerjük az elemzés során a bizonytalanságot okozó tényezők hatását, és segítséget kapunk a fejlesztés irányára vonatkozóan.
    • Hozzájárul egy megbízható mérőeszköz-felügyelet és rendszer kialakításához, hogy tudjunk, merjünk hinni az adatokban.
    • Ahhoz, hogy elnyerjük, illetve megtartsuk a vevőink bizalmát, feltétlenül szükség van arra, hogy a mérőeszközeinket és a méréseinket szabályozott körülmények között tartsuk.
  • LPA (Többszintű Folyamat Audit)
    • Ez egy menedzsment eszköz, ami által a vezetők (minden szinten) jobb, hatékonyabb vezetőkké válnak.
    • A vezetők rendszeres és módszeres ellenőrzése a termelésben 
      • javítja a dolgozók munkafegyelmét
      • feltárja a folyamathibákat, a munkautasítások hibáit is
      • javítja a vezetők és dolgozók közötti kommunikációt, ami feltétlenül jobb munkalégkört, fejlődést és jobb hatékonyságot eredményez
      • javítja a munkabiztonságot, csökkenti a baleseti kockázatokat
      • hozzájárul a vevők bizalmának növeléséhez, megtartásához, mert látják, hogy a vezetőknek rendszeres, közvetlen kapcsolata van a termelés valóságával
  • VQI (Vizuális Minőség Ellenőrzések képessége)
    • Az egyéni, ellenőri képességek ismerete szükséges ahhoz, hogy hinni tudjunk az ellenőrzések eredményében. Ezáltal csökken a feszültség a termelési dolgozók és az ellenőrök között
    • Egységesebbé válik a különböző műszakok és szervezeti egységek hibákról kialakított elképzelése
    • Csökken a különbség és a feszültség a beszállítói lánc tagjai között a hibákról alkotott különböző felfogás miatt, így megerősödik a bizalom egymás iránt
    • Hozzájárul a termékek vizuális specifikációjának tisztázásához
    • Hozzájárul a cégkultúra fejlesztéséhez, az ellenőrök motivációjához
  • Setup Control (Beállítások szabályozása)
    • Ez nem a vevőknek szól, ez tisztán belső, gyári érdeket szolgál
    • Lehetővé teszi a gépbeállítók számára saját tűréshatárok megállapítását, ezáltal:
      • megbízhatóbbá válnak a rövidtávú képességvizsgálatok
      • javul a termelés hatékonysága, mert kevesebb lesz az állásidő „nem megfelelő” eredményű gyártásközi ellenőrzések miatt
      • csökken a selejtgyártás kockázata
      • lehetővé válik a gépbeállítások képességének követése, a beállítók egyéni értékelése, motiválása
      • a gyártási folyamatok magasabb szintű szabályozottsága növeli a vevők bizalmát is

Dózsa Zoltán

Leave a Comment

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük